kalotaszeg.hu

Ékessége a XIII. században épült és 1498-ban csak kiegészített négyszög-szentélyû református templomocskája. Építtetõje a Monoszló nemzetségbõl való Péter. XIII. századi részletei: nyugati félköríves kapu szölõleveles-fürtös indával, természethû kivitelezésben és ennek jobboldali párja, a keverten stilizált leveles-virágos inda, közepén egy sárkánynak mondható pikkelyes törzs tekeredett farokkal és hullámvonalak közé rejtett, fektetett S betû vagy talán ékfejû-ékfarkú kígyó képe. Déli bejárója ugyancsak román kori, rajta "kegyelet-teljes" csákányütések nyomai, ennek ellenére elég épen megmaradtak az õsi hitvilág fõ szimbólumainak domborúan vésett jelképei: páros nap, hold és csillagok (felfedte Debreczeni László). Az elözõkkel egykorú még az oromzati kerekablak és a félköríves sekrestyeajtó. Késõbbi a koragótikus szentségtartófülke. 1498-as évszámot visel a szentély holtzáróköve (egyben jelzi az újraboltozás idõpontjait is). A mészréteg alatt XV. századi népies modorú falfestmények (freskók) lapulnak (Kálvária, utolsó vacsora,

Kattintson a részletesebb térképhez!

Szent Miklós lecsendesíti a tengert, betlehemi gyermekgyilkosság, két szent alakja, az Olajfák hegye, menekülés Egyiptomba [?]). Középkori [!] a remekbe készült, vésve domborított (részben átfestett és megcsonkított) papiszék. Legénykarzata kilenctáblás díszítésû, alsó párkányán olvasható az egyetlen hiteles azonosító adat gyalui Asztalos János munkásságáról, 1699-bõl. Mennyezete (120 színesen díszített kazetta), középtartó gerendája, az ajtók, a padelõkockák és a szószék festése idõsebb Asztalos Umling Lõrinc munkája 1765-1767-bõl. Haranglába 1760-ban készült, nagyszerû ácsmunka. Talpazati gerendái között szépen faragott sírköveket óvnak a pusztulástól.
   
   

[ fõoldal ] - [ népmûvészet ] - [ mûemlékek ] - [ események ] - [ fórum ] - [ chat ] - [ barangoló ] - [ közlekedés ] - [ gazdaság ] - [ szállások ]

impresszum - vendégkönyv - médiaajánlat

Enveco Free Stat